Provokatívan kezdjük rögtön egy virtuális zárójellel az összegfoglalónkat: igazán jó ötlet volt tőlünk, hogy a témában konferenciát szerveztünk, de biztos, hogy egy civil szervezet „dolga” volt ez? Vajon miért nem jutott sem a magyar elnökség előkészítőinek, sem az izraeli külügy eszébe, hogy hivatalosan is foglalkozzanak a témával? Bizonyára mindenkinek megvan a maga jó szándékú és rosszmájú válasza, de diplomatikusan inkább maradjunk annyiban, hogy sem Budapesten, sem Brüsszelben, de még Jeruzsálemben sem prioritás az EU-Izraeli kapcsolatok reflektorfénybe helyezése a magyar soros elnökség kapcsán. Terhelt a dolog… Egyik oldalon sem lehet látványos eredményekről beszélni, ami meg működik az vagy érdektelen a nagyközönség számára (kereskedelmi kapcsolatok, tudományos és kulturális együttműködések stb.) vagy nem publikus (fegyverkereskedelem, hadiipari együttműködések, titkosszolgálati kooperációk stb.). A virtuális zárójelet itt most be is zárnánk, de a fenti felvetésből azért kitűnik, hogy miért is volt a Kidma részéről izgalmas vállalkozás az EU és Izrael kapcsolatairól szóló konferencia.

Az Izraelhez lojális európai zsidó diaszpórán belül – így a magyar zsidó közösség körében is – finoman szólva is vegyes az unió közel-keleti politikájának a megítélése. Voltak, akik azért jöttek a konferenciára, hogy majd az előadók fejére olvassák ezt, nekik biztosan csalódás volt a rendezvény. Igen, mi megkerültük a megkerülhetetlent: lényegében nem foglalkoztunk a békefolyamattal, az európai antiszemitizmussal, a Holokauszttal. A szervezők ugyanis nem a kudarcokra koncentráltak, hanem a sokrétű együttműködési rendszer bemutatására. Láthatólag hasonló filozófiát követett Aliza Bin-Noun, Izrael Állam nagykövete is, aki nyitó előadásában a kölcsönös előnyöket hangsúlyozva részletesen ismertette az EU és Izrael több évtizedes partnerség kronológiáját. 

Mint ahogy Hóvári János, Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes-államtitkára is azt emelte ki, hogy a forrongó és kiszámíthatatlanul átalakuló arab világ közepén – minden külső és belső konfliktus ellenére – Izrael ma a nyugalom szigete. Balázs Péter külügyminiszteri és uniós biztosi tapasztalataiból kiindulva világította meg, hogy az egyes tagállamok Izraelhez fűződő politikai és kulturális attitűdjei miként nyilvánulhatnak meg az EU rendkívül bonyolult és nehézkes döntési mechanizmusaiban. Volt diplomataként már karcosabban is fogalmazhatott, szerinte a bővítések nyomán 27 tagúra bővült unió belső egyeztetési rendszere és az egyes tagállamok eltérő külpolitikai ambíciói miatt az EU csak nehézkesen léphet fel a Közel-Keleten. Ugyanakkor az EU Ciprus révén szomszédos Izraellel, így az unió szomszédságpolitikája is kiterjed rá, elsősorban a mediterrán partnerség keretében. (A konferencia első feléről az MTI is tudósított. Az összefoglaló itt olvasható. Az ATV híradója is beszámolt az eseményről, a riport itt tekinthető meg 3:20-tól.)

Ferwagner Péter Ákos, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa előadásában számba vette az EU és Izrael kapcsolatainak főbb állomásait, és kitért az egyes szerződések jelentőségére is. (Paragi Beáta ide kapcsolódó háttéranyaga innen tölthető le.) Érintette Izrael lehetséges uniós tagságának a kérdését, ami időről időre felmerül. Ferwagner az EU és Izrael közötti kiterjedt szerződéses kapcsolatokra utalva idézte Javier Solanát, aki szerint Izrael kvázi úgy tagja az EU-nak, hogy nem része a döntési folyamatoknak. Ugyanakkor szerinte ez a partnerség soha nem fog elvezetni a valós tagságig.

Kiss Álmos Péter biztonságpolitikai szemszögből mutatta be az EU és Izrael kapcsolatait. Kiemelte, hogy a tudományos együttműködés kiterjed a hadiipari kutatásokra is, e téren rendkívül jelentős az együttműködés az egyes tagállamok és Izrael között. Ennek megfelelően virágzik a fegyver export és importt. De több tagállammal széleskörű a katonai együttműködés is. Példaként hozta fel Görögországot és Romániát. Izrael az előbbi országgal többek között a tengerészet fejlesztésében működik együtt, utóbbival pedig közös hadgyakorlatokat szerveztek szimulálva egy lehetséges iráni rajtaütést.(Kiss Álmos Péter előadása innen letölthető.)

A konferencia záró részében előadóink több megközelítésben vizsgálták a közös kulturális hagyományokat. Schöpflin György fideszes Európai Parlamenti képviselő jelezte, hogy Izrael megítélése az EP-n belül nem egységes. Míg a baloldali frakciók szerinte egyértelműen magukévá tették a palesztin narratívát, addig a kereszténydemokrata képviselők Izraelhez lojális politikát folytatnak. Ez a politikai különbség szerinte kulturális okokkal is magyarázható. Véleménye szerint az EU-val szomszédos muzulmán államok fejlődése meglehetősen felemás, amin a mostani forradalmi hullám sem változtat. Miközben Izrael demokratikus politikai berendezkedése közelebb áll a nyugati demokrácia felfogásához, ami Európa természetes szövetségesévé teszi. (A konferencián nyilatkozott Schöpflin György az ATV-nek. Az interjú itt megtekinthető.)

dr. Balázs Gábor, filozófiatörténész a cionista filozófia európai gyökereire hívta fel a figyelmet. Szerinte egyértelmű a rokonság az európai nemzetállami eszmék és a cionizmus között. Ami nem csoda, hiszen az első cionista gondolkodók egytől egyig Európában születtek és nőttek fel. Balázs Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a cionizmus kezdetben kifejezetten az európai szekuláris zsidóság körében volt népszerű politikai filozófia, amit a vallásos zsidók világias, kozmopolita behatásnak tekintettek és mint ilyet többnyire elutasítottak a XIX. században. A II. világháborút és az államalakítást követően viszont változott a helyzet – manapság épp a vallásos csoportokból kerülnek ki a legharciasabb cionisták. Vagyis mostanra judaizálódott egy alapvetően európai nacionalista politikai filozófia.

Mircea Cernov az izraeli kultúráról és annak európai gyökereiről beszélt. Előadásában kiemelte, hogy a zsidó kulturális élet már jóval Izrael állam megalakulása előtt elkezdődött. A diaszpórában és a Jisuvban, majd Izraelben keveredett a klasszikus európai kultúra, a szocialisztikus társadalomszemlélet és a vallási hagyományrendszer a keleti világgal. Ezek elegye alapozta meg a mai izraeli kultúrát, amely alkalmas volt arra, hogy befogadja a több mint 160 országból Izraelbe vándorló zsidóságot. Mircea szerint Izrael e tekintetben jó tapasztalatokkal szolgálhatna Európának a migránsok sikeres integrálásához.

Egy újabb jól sikerült KIDMA konferenciát tudhatunk a hátunk mögött. Reményeink szerint a két tavaszi rendezvényünket ősszel újabbak követik. Azért, hogy ezek hasonlóan jól sikerüljenek számítunk a résztvevők visszajelzéseire, ötleteire, javaslataira is. E-mail címünk változatlan: info@kidma.hu

A Kidma Zsidó Diákszervezet meghívására az eseményen 17:00 és 18:30 között felszólal:

Aliza Bin-Noun, Izrael Állam Nagykövet Asszonya: Izrael és az Európai Unió kapcsolatai

Hóvári János, Globális ügyekért felelős helyettes államtitkár, volt Tel Aviv-i nagykövet: A magyar elnökség és az észak-afrikai, valamint a közel-keleti változások

Balázs Péter, volt külügyminiszter az Európai Bizottság első magyar tagja, a regionális politikáért felelős biztos, CEU Center For European Enlargement Studies (CENS): Izrael - egy európai állam Európán kívül, az EU bővítésének hatásai Izraelre


A konferencián előadást tartanak 18:45 és 21:00 között:

prof. Schöpflin György, Európai Parlamenti képviselő (Fidesz) és (egykori/volt) Jean Monnet Professzor, University of London Kontextusok: Európa? Földközi-tenger? Nyugat-Ázsia?

Ferwagner Péter Ákos PhD., adjunktus, Szegedi Egyetem Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanszék: Az EU és Izrael politikai kapcsolatai

Kiss Álmos Péter MA, MBA, katonai szakértő: Az Európai Unió és Izrael biztonságpolitikai kapcsolatai, valamint az egyes tagállamok és Izrael katonai együttműködései.

Az európai kulturális hagyomány helye az izraeli társadalomban és politikában szekció keretében:

Mircea Cernov, a Haver Alapítvány ügyvezető igazgatója, non profit menedzser:Az európai kultúra hatása az izraeli társadalomra

dr. Balázs Gábor, filozófiatörténész: Az európai nacionalizmus és kozmopolitizmus hatása a cionista politikai kultúrára

Az előadók névsora egyelőre még nem teljes, abban természetesen lehetnek még változások. Az előadások pontos kezdési időpontjaival hamarosan kiegészítjük a programot.

Az egyes előadásokról bővebben itt olvashatsz.

Amennyiben további kérdésed van, szívesen állunk rendelkezésedre (06 30 53 53 253, info@kidma.hu).  EU elnökség 

És még valami, ha már a szomszéd is tudja rólad, hogy bibsi vagy és a facebook profilod is merő dávidcsillag, akkor az egyházi egy százalékot is felajánlhatod valamely zsidó hitközség számára. Kétségtelenül egyaránt támogatásra érdemes zsidó közösség a Bét Orim, a EMIH/Chabad, az Orthodoxok, valamint a Szim Salom is. Ha számít a tanácsunk, akkor mi a Mazsihiszt javasoljuk az egyházi egyszázalékra. Bár közel sem vagyunk elragadtatva tőlük, de legalább időnként támogatnak minket is, ami nem elhanyagolható szempont. A Mazsihisz technikai száma: 0358

Izgalmas zenei párbaj színhelye lesz a Gödör Klub március 29-én. Az izraeli beat box és a palesztin hip-hop csap össze a színpadon. Amire nálunk még nem volt példa, egymás után lép fel a palesztin hip hopper SAZ és az izraeli Balkan Beat Box.

Sameg Zakout alias SAZ az izraeli Ramlából indult útnak. Az egykori palesztin város megmaradt arab negyede leginkább a bűnözésről hírhedt. Ez a furcsa hely ihlette rímeit, dalai az izraeli arab lét sötét oldaláról mesélnek. SAZ angol/arab nyelvű produkciója igazi közel-keleti hip hop. A Balkan Beat Box alapítói Izraelből származnak, de Brooklynban nőtték ki magukat világsztárrá. A kétezres évek elejétől dolgoznak együtt, 2005 óta megjelent három lemezük izgalmas keveréke a dub/dancehallnak, a balkáni népzenének, a cigányzenének és a klezmernek, amit jazz, punk/metál és hiphop ritmusokkal bolondítanák meg.

Aki kíváncsi rájuk az 2000 forint ellenében három órán át kiélvezheti a közel-keleti szebbik felét. Bővebben itt olvashattok a buliról.

Itt és most nem vállalkoznánk az előadások részletes ismertetésére - megteszi ezt helyettünk több, az eseményről tudósító orgánum. Hamarosan pedig elérhető lesz a honlapunkon az eseményen készült videó, így mindenki utólag is megnézheti az előadások szerkesztett változatát.
Frissiben még csak annyit érdemes megjegyezni, hogy hosszas unszolásunk ellenére távol maradtak az izraeli és az egyiptomi nagykövetség képviselői. Aminek nyilván oka van, de a diplomatákat váró több mint 150 fős hallgatóságnak egészen biztosan csalódást okoztak. Ezzel együtt az előadó egyetemi professzorok, tanárok, a magyar kormány tisztségviselői, valamint a Kairót megjárt magyar újságírók számtalan összefüggéssel, érdekes és kevésbé ismert ténnyel, személyes tapasztalattal szolgáltak. Ez még akkor is így volt, amikor előadóink nem csak az egyiptomi forrongásokkal foglalkoztak, hanem az egész arab térség átalakulásáról is szót ejtettek. (Amikor a konferencia szervezésébe fogtunk meg se fordult a fejünkben, hogy Tunézia és Egyiptom után a térség szinte minden országában rendszerellenes demonstrációk lesznek. Ezért is csak Egyiptom és Izrael speciális kapcsolatára utaltunk a konferencia címében. Azonban előadóink szerencsére rugalmasan kezelték a felkérést és tágabb kontextusban vizsgálták a történéseket.)

A KIDMA talán egyik legsikeresebb rendezvényén vagyunk túl. Reményeink szerint a mostanit további konferenciák követik. Azért, hogy ezek hasonlóan jól sikerüljenek számítunk a résztvevők visszajelzéseire, ötleteire, javaslataira is. E-mail címünk változatlan: info@kidma.hu

Végezetül jöjjön néhány idézet azoktól, akik végigkövették a konferenciát:

„Nagyon köszönöm ezt a nagyszerű szervezői munkát, amivel lehetővé tettétek, hogy ez az előadás megvalósuljon. Sajnos kevés lehetőségem adódik, hogy ilyeneken részt vegyek, és már a diák korból is rendesen kinőttem. Jó lett volna a 3. panel előadóit tovább hallgatni.”
                                                                              Valentini Judit

„Örülök, hogy „élelmedett” korom ellenére ott lehettem a konferenciátokon. Nagyon bátor és gyors - az eseményekre reagáló - vállalkozás volt a részetekről a konferencia megrendezése. Az különösen nagyszerű, hogy szaktekintélyek tudtatok megnyerni előadónak. Közöttük volt kollégámmal is találkoztam. Élveztem. Még egyszer gratulálok!”
                                                    Bihari Katalin, ny. tanár, politológus


"Nagyon köszönöm a lehetőséget, azt gondolom, egy remek és színvonalas konferenciát szerveztetek. A szervezést külön gratuláció illeti, minden nagyon flottul ment, már-már meglepően flottul :)"
                                                                                         B. V.

"Kidma: csillagos ötös, jó ötlet, jó megvalósítás. Csak így tovább!"
                           P. D., korábban 12 évib diplomata a Maghreb térségben

„Szeretnék gratulálni a kiválóan sikerült hétfői rendezvényetekhez, nagy örömmel töltött el, hogy nem zsidó barátaim is nagy számban jelentek meg, aki nem tudott eljönni az pedig mélyen bánja, ez pedig azért nem mindig volt jellemző. Örülök, hogy (bár tudom, hogy az IKI csak a helyet adta) így sokan ellátogattak az IKI-be és talán a jövőben is könnyebb lesz elcsalogatni őket, ezzel pedig javítani Izrael külföldi megítélésén.”
                                                                            Csepregi Zsolt

Megingathatatlannak hitt arab rezsimek dőlnek össze az utca nyomására. Tunézia után Egyiptomban is távozott az évtizedekig hatalmon lévő elnök. Egyiptomban, a legnépesebb arab államban Mubarak rendszere erősen korlátozta a demokratikus jogokat, ugyanakkor nem hagyta kibontakozni az iszlamistákat. A stabilitást  Mubarak garantálta, személye pedig garanciát jelentett az Izraellel kötött béke fenntartására. Az elnök elmozdítása alapvető változásokat indíthat el a Közel-Keleten, mindez hatással van Izraelre is.

A KIDMA mini konferenciáján rekonstruálni próbáljuk, hogy mi történt és mi fog történni a térségben. Február 28-án, hétfő 17 órától minden érdeklődőt szívesen látunk az Izraeli Kulturális Intézetben (Paulay E. utca 1.). Előzetes jelentkezés: info@kidma.hu, és Facebook.

17:00-17:50              BIZTONSÁGPOLITIKAI PANEL

Egyiptomi válság biztonságpolitikai vetületei, regionális hatásai

Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója:
A tunéziai és az egyiptomi változások stratégiai szempontból

dr. Matus János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt és az Általános Vállalkozási Főiskola jelenlegi tanára:
Az ENSZ történeti szerepe az arab-izraeli konfliktus kezelésében. A Camp Davidi megállapodás lehetséges jövője Mubarak távozása után.

Kelemen Tas, Honvédelmi Minisztérium - Védelempolitikai Főosztály vezetője: Magyar békefenntartók a Sínai-félszigeten.


18:00-18:50              MÉDIA PANEL

Célpontban a média

A média nem csak közvetítette az egyiptomi eseményeket, hanem részesévé is vált annak. A hatalom kezdettől fogva célpontként tekintett az újságírókra. Hogyan lehetett ilyen körülmények között dolgozni? Lehet-e még gumibottal befolyásolni a médiát? Vendégeink azok a magyar újságírók, akik a megmozdulások idején Kairóból tudósítottak. A Kairóból tudósító magyar újságírókat helyszíni élményeikről faggatjuk. A kerekasztal beszélgetés vendégei: Zalán Eszter (Népszabadság), Szlankó Bálint (Origo), Faix Csaba (TV2), Zsíros Sándor (HÍR TV).

Izraelben cseppet sem mindegy, hogy Egyiptomban miként alakulnak a dolgok. Hogy látta az izraeli média az egyiptomi zavargásokat? Miként viszonyult az izraeli kormány az egyiptomi forradalomhoz? Erről kérdezzük Shiri Zsuzsát, a Magyar Rádió jeruzsálemi tudósítóját.


19:00-20:00              POLITIKAI PANEL

Kik a valódi királycsinálók Egyiptomban és a Közel-Keleten? Milyen erők és ellenerők hatnak a hatalmi válságban? A zűrzavar tényleg a szélsőségesek malmára hajtja a vizet? Előadóinkkal közösen sok más egyéb mellett ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

dr. Csicsmann László, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem:
Iszlám állam vagy demokrácia? Az iszlamista mozgalmak szerepe a közel-keleti politikai folyamatokban, különös tekintettel az egyiptomi Muszlim Testvériségre

Nógrádi György,tanszékvezető egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem:
Amerikai befolyás: felelős demokratizálás vs stabilitás

dr. Jungbert Béla, a Külügyminisztérium Afrikai és Közel-keleti Főosztály vezetője:
Az uniós diplomáciai törekvések az arab világban a magyar EU elnökség tükrében


20:15-21:00              DIPLOMÁCIAI PANEL*
Meghívtuk mind az izraeli, mind az egyiptomi nagykövetség képviselőit. Az egyeztetések jelenleg is tartanak, bízunk benne, hogy mindkét ország diplomatái eljönnek.

A mini konferencia szervezésében a KIDMA Zsidó Diákszervezet partnere az Izraeli Kulturális Intézet. Az esemény támogatója a Magyarországi Cionista Szövetség, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége.

* Az előadók személye vagy az előadásuk témája még nem fixált. A változtatás jogát fenntartjuk!