A szír polgárháborúról szóló Kidma minikonferencia programját véglegesítettük. Az esemény az IKI első emeleti Teva termében lesz. A nagy érdeklődésre való tekintettel várhatóan az előterben is kihangosítjuk az előadást. - 17:00 - Megnyitó
- 17:10 - dr. Csicsmann László, egyetemi docens
- 17:50 - Szünet
- 18:00 - Kiss Álmos Péter, katonai szakértő
- 18:40 - El-Hassan Róza, szír származású magyar képzőművész, emberjogi aktivistával
- 19:00 - Szünet
- 19:10 - Kerekasztal beszélgetés Szlankó Bálint újságíró és El-Hassan Róza részvételével
- 19:50 - Szünet
- 20:00 - Kerekasztal beszélgetés prof. Valki László nemzetközi jogász és Gyarmati István nagykövet részvételével
A minikonferencia március 7-én, csütörtökön 17 és 21 óra között lesz az Izraeli Kulturális Intézetben (Budapest, VI. kerület Paulay E. u. 1.). A várakozásoknak megfelelően nagy az érdeklődés a konferencia iránt, viszont a helyek száma véges. Ezért mindenképpen azt javasoljuk, hogy előzetesen regisztrálj (és valós adatokat adj meg).
| | A Közel-keleten végigsöprő arab tavasz robbanásszerű változásokat hozott, amelyek hatással vannak Izraelre is. Az évtizedes status quo felbomlása Szíriában húzódott el a leginkább, ahol véres polgárháborúba torkollott. Az évtizedekig stabil szír autoriter rezsim megingása komoly biztonságpolitikai kérdés a zsidó állam számára is. A Kidma szeretné a fenti bonyolult problematikát közérthetően megvilágítani, ezért egy minikonferenciát szervezünk „Polgárháborúból regionális konfliktus - A szír-izraeli feszültség” címmel. Az esemény 2013. március 7-én, csütörtökön 17 és 21 óra között lesz az Izraeli Kulturális Intézetben (Budapest, VI. kerület Paulay E. u. 1.).
A részletes programmal hamarosan jelentkezünk.
| A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött! Jelentkezni az alábbi adatlap kitöltésével lehet:
Folyamatosan frissülő hírek Izraelről, a zsidó világról és a magyar zsidó közösségről a Kidma olvasatában.
 Az Európai Unió és Izrael kapcsolatai bemutathatók-e alig négy óra alatt? Nos, nem. Ilyen rövid idő alatt legfeljebb történeti áttekintésre, a legfontosabb kapcsolódási pontok felvillantására, valamint az érdek azonosságok és ellentétek megvilágítására vállalkozhattunk. A KIDMA valami ilyesmire tett kísérletet április 14-én az EU-Izrael konferenciájával.
Provokatívan kezdjük rögtön egy virtuális zárójellel az összegfoglalónkat: igazán jó ötlet volt tőlünk, hogy a témában konferenciát szerveztünk, de biztos, hogy egy civil szervezet „dolga” volt ez? Vajon miért nem jutott sem a magyar elnökség előkészítőinek, sem az izraeli külügy eszébe, hogy hivatalosan is foglalkozzanak a témával? Bizonyára mindenkinek megvan a maga jó szándékú és rosszmájú válasza, de diplomatikusan inkább maradjunk annyiban, hogy sem Budapesten, sem Brüsszelben, de még Jeruzsálemben sem prioritás az EU-Izraeli kapcsolatok reflektorfénybe helyezése a magyar soros elnökség kapcsán. Terhelt a dolog… Egyik oldalon sem lehet látványos eredményekről beszélni, ami meg működik az vagy érdektelen a nagyközönség számára (kereskedelmi kapcsolatok, tudományos és kulturális együttműködések stb.) vagy nem publikus (fegyverkereskedelem, hadiipari együttműködések, titkosszolgálati kooperációk stb.). A virtuális zárójelet itt most be is zárnánk, de a fenti felvetésből azért kitűnik, hogy miért is volt a Kidma részéről izgalmas vállalkozás az EU és Izrael kapcsolatairól szóló konferencia.  Aliza Bin-Noun Az Izraelhez lojális európai zsidó diaszpórán belül – így a magyar zsidó közösség körében is – finoman szólva is vegyes az unió közel-keleti politikájának a megítélése. Voltak, akik azért jöttek a konferenciára, hogy majd az előadók fejére olvassák ezt, nekik biztosan csalódás volt a rendezvény. Igen, mi megkerültük a megkerülhetetlent: lényegében nem foglalkoztunk a békefolyamattal, az európai antiszemitizmussal, a Holokauszttal. A szervezők ugyanis nem a kudarcokra koncentráltak, hanem a sokrétű együttműködési rendszer bemutatására. Láthatólag hasonló filozófiát követett Aliza Bin-Noun, Izrael Állam nagykövete is, aki nyitó előadásában a kölcsönös előnyöket hangsúlyozva részletesen ismertette az EU és Izrael több évtizedes partnerség kronológiáját.
 Hóvári János Mint ahogy Hóvári János, Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes-államtitkára is azt emelte ki, hogy a forrongó és kiszámíthatatlanul átalakuló arab világ közepén – minden külső és belső konfliktus ellenére – Izrael ma a nyugalom szigete. Balázs Péter külügyminiszteri és uniós biztosi tapasztalataiból kiindulva világította meg, hogy az egyes tagállamok Izraelhez fűződő politikai és kulturális attitűdjei miként nyilvánulhatnak meg az EU rendkívül bonyolult és nehézkes döntési mechanizmusaiban. Volt diplomataként már karcosabban is fogalmazhatott, szerinte a bővítések nyomán 27 tagúra bővült unió belső egyeztetési rendszere és az egyes tagállamok eltérő külpolitikai ambíciói miatt az EU csak nehézkesen léphet fel a Közel-Keleten. Ugyanakkor az EU Ciprus révén szomszédos Izraellel, így az unió szomszédságpolitikája is kiterjed rá, elsősorban a mediterrán partnerség keretében. (A konferencia első feléről az MTI is tudósított. Az összefoglaló itt olvasható. Az ATV híradója is beszámolt az eseményről, a riport itt tekinthető meg 3:20-tól.)
Ferwagner Péter Ákos, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa előadásában számba vette az EU és Izrael kapcsolatainak főbb állomásait, és kitért az egyes szerződések jelentőségére is. (Paragi Beáta ide kapcsolódó háttéranyaga innen tölthető le.) Érintette Izrael lehetséges uniós tagságának a kérdését, ami időről időre felmerül. Ferwagner az EU és Izrael közötti kiterjedt szerződéses kapcsolatokra utalva idézte Javier Solanát, aki szerint Izrael kvázi úgy tagja az EU-nak, hogy nem része a döntési folyamatoknak. Ugyanakkor szerinte ez a partnerség soha nem fog elvezetni a valós tagságig. Kiss Álmos Péter biztonságpolitikai szemszögből mutatta be az EU és Izrael kapcsolatait. Kiemelte, hogy a tudományos együttműködés kiterjed a hadiipari kutatásokra is, e téren rendkívül jelentős az együttműködés az egyes tagállamok és Izrael között. Ennek megfelelően virágzik a fegyver export és importt. De több tagállammal széleskörű a katonai együttműködés is. Példaként hozta fel Görögországot és Romániát. Izrael az előbbi országgal többek között a tengerészet fejlesztésében működik együtt, utóbbival pedig közös hadgyakorlatokat szerveztek szimulálva egy lehetséges iráni rajtaütést.(Kiss Álmos Péter előadása innen letölthető.) A konferencia záró részében előadóink több megközelítésben vizsgálták a közös kulturális hagyományokat. Schöpflin György fideszes Európai Parlamenti képviselő jelezte, hogy Izrael megítélése az EP-n belül nem egységes. Míg a baloldali frakciók szerinte egyértelműen magukévá tették a palesztin narratívát, addig a kereszténydemokrata képviselők Izraelhez lojális politikát folytatnak. Ez a politikai különbség szerinte kulturális okokkal is magyarázható. Véleménye szerint az EU-val szomszédos muzulmán államok fejlődése meglehetősen felemás, amin a mostani forradalmi hullám sem változtat. Miközben Izrael demokratikus politikai berendezkedése közelebb áll a nyugati demokrácia felfogásához, ami Európa természetes szövetségesévé teszi. (A konferencián nyilatkozott Schöpflin György az ATV-nek. Az interjú itt megtekinthető.) dr. Balázs Gábor, filozófiatörténész a cionista filozófia európai gyökereire hívta fel a figyelmet. Szerinte egyértelmű a rokonság az európai nemzetállami eszmék és a cionizmus között. Ami nem csoda, hiszen az első cionista gondolkodók egytől egyig Európában születtek és nőttek fel. Balázs Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a cionizmus kezdetben kifejezetten az európai szekuláris zsidóság körében volt népszerű politikai filozófia, amit a vallásos zsidók világias, kozmopolita behatásnak tekintettek és mint ilyet többnyire elutasítottak a XIX. században. A II. világháborút és az államalakítást követően viszont változott a helyzet – manapság épp a vallásos csoportokból kerülnek ki a legharciasabb cionisták. Vagyis mostanra judaizálódott egy alapvetően európai nacionalista politikai filozófia. Mircea Cernov az izraeli kultúráról és annak európai gyökereiről beszélt. Előadásában kiemelte, hogy a zsidó kulturális élet már jóval Izrael állam megalakulása előtt elkezdődött. A diaszpórában és a Jisuvban, majd Izraelben keveredett a klasszikus európai kultúra, a szocialisztikus társadalomszemlélet és a vallási hagyományrendszer a keleti világgal. Ezek elegye alapozta meg a mai izraeli kultúrát, amely alkalmas volt arra, hogy befogadja a több mint 160 országból Izraelbe vándorló zsidóságot. Mircea szerint Izrael e tekintetben jó tapasztalatokkal szolgálhatna Európának a migránsok sikeres integrálásához.Egy újabb jól sikerült KIDMA konferenciát tudhatunk a hátunk mögött. Reményeink szerint a két tavaszi rendezvényünket ősszel újabbak követik. Azért, hogy ezek hasonlóan jól sikerüljenek számítunk a résztvevők visszajelzéseire, ötleteire, javaslataira is. E-mail címünk változatlan: info@kidma.hu
A Kidma Zsidó Diákszervezet az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége idején szeretné felhívni a magyar közvélemény és a zsidó közösség figyelmét az EU és Izrael különleges kapcsolataira. Ennek érdekében a Kidma április 14-én 17 órától félnapos konferenciát szervez a témában az Izraeli Kulturális Intézetben (Bp. VI. Paulay E. u. 1.). EU elnökség A Kidma Zsidó Diákszervezet meghívására az eseményen 17:00 és 18:30 között felszólal: Aliza Bin-Noun, Izrael Állam Nagykövet Asszonya: Izrael és az Európai Unió kapcsolatai Hóvári János, Globális ügyekért felelős helyettes államtitkár, volt Tel Aviv-i nagykövet: A magyar elnökség és az észak-afrikai, valamint a közel-keleti változások Balázs Péter, volt külügyminiszter az Európai Bizottság első magyar tagja, a regionális politikáért felelős biztos, CEU Center For European Enlargement Studies ( CENS): Izrael - egy európai állam Európán kívül, az EU bővítésének hatásai Izraelre A konferencián előadást tartanak 18:45 és 21:00 között: prof. Schöpflin György, Európai Parlamenti képviselő (Fidesz) és (egykori/volt) Jean Monnet Professzor, University of London Kontextusok: Európa? Földközi-tenger? Nyugat-Ázsia?Ferwagner Péter Ákos PhD., adjunktus, Szegedi Egyetem Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanszék: Az EU és Izrael politikai kapcsolatai Kiss Álmos Péter MA, MBA, katonai szakértő: Az Európai Unió és Izrael biztonságpolitikai kapcsolatai, valamint az egyes tagállamok és Izrael katonai együttműködései.Az európai kulturális hagyomány helye az izraeli társadalomban és politikában szekció keretében: Mircea Cernov, a Haver Alapítvány ügyvezető igazgatója, non profit menedzser: Az európai kultúra hatása az izraeli társadalomra dr. Balázs Gábor, filozófiatörténész : Az európai nacionalizmus és kozmopolitizmus hatása a cionista politikai kultúrára Az előadók névsora egyelőre még nem teljes, abban természetesen lehetnek még változások. Az előadások pontos kezdési időpontjaival hamarosan kiegészítjük a programot. Az egyes előadásokról bővebben itt olvashatsz. Háttéranyag az Európai Unió és Izrael kapcsolatainak főbb állomásairól (Forrás: Paragi Beáta): A konferencia a Facebookon is elérhető. Jelezd részvételed a közösségi oldalon is, hogy barátaid is értesüljenek az eseményről.
Az esemény szervezésében a KIDMA partnerei:
Amennyiben további kérdésed van, szívesen állunk rendelkezésedre (06 30 53 53 253, info@kidma.hu). EU elnökség
Ha már úgy hozta a sors, hogy adózol, akkor nézd a dolog jó oldalát. Igen, van ilyen! Ugyan személyi jövedelemadód 98 százaléka eltűnik az „állam” nevű fekete lyukban. De van az az egy+egy százalék, amivel saját belátásod szerint rendelkezhetsz. Ha nem vagy lusta és tombol benned az öntudat, akkor az APEH közbeiktatásával ezernyi civil szervezetet és egyházat támogathatsz ilyen módon. Ez neked nem kerül semmibe, viszont valódi segítséget jelent például a Kidmának is. Persze támogathatod a hatlábú gyerekeket és fogszabályzós kutyákat is, de rajtuk biztosan megesik mások szíve. A Kidma viszont csak rád számíthat. Úgyhogy az adóbevallásod kitöltésekor ne csak az adóhivatalt szapuld, hanem jusson eszedbe a Kidma is. Elvégre nálunk bizonyítottan jobb helye van a pénzednek. Adód 1 százalékával támogasd a Kidma Magyarország Közhasznú Egyesületet! Adószámunk: 18110795-1-42 A Kidma Magyarország Közhasznú Egyesületnek szóló rendelkezési nyilatkozatot innen letöltheted. Ezt kell az adóbevallásod mellé tenni, ha papír alapon adod be.
 Izgalmas zenei párbaj színhelye lesz a Gödör Klub március 29-én. Az izraeli beat box és a palesztin hip-hop csap össze a színpadon. Amire nálunk még nem volt példa, egymás után lép fel a palesztin hip hopper SAZ és az izraeli Balkan Beat Box. Sameg Zakout alias SAZ az izraeli Ramlából indult útnak. Az egykori palesztin város megmaradt arab negyede leginkább a bűnözésről hírhedt. Ez a furcsa hely ihlette rímeit, dalai az izraeli arab lét sötét oldaláról mesélnek. SAZ angol/arab nyelvű produkciója igazi közel-keleti hip hop. A Balkan Beat Box alapítói Izraelből származnak, de Brooklynban nőtték ki magukat világsztárrá. A kétezres évek elejétől dolgoznak együtt, 2005 óta megjelent három lemezük izgalmas keveréke a dub/dancehallnak, a balkáni népzenének, a cigányzenének és a klezmernek, amit jazz, punk/metál és hiphop ritmusokkal bolondítanák meg. Aki kíváncsi rájuk az 2000 forint ellenében három órán át kiélvezheti a közel-keleti szebbik felét. Bővebben itt olvashattok a buliról.
Az arab világ átalakulásáról szóló mini konferenciát a vártnál is nagyobb érdeklődés kísérte. Február 28-án a KDIMA megtöltötte az Izraeli Kulturális Intézet nagytermét, de még annak előterében is tucatnyian figyelték kivetítőn az előadásokat. Olyannyira izgalmas volt a téma, hogy a jelentős csúszás ellenére lényegében este 9-ig kitartott a teltház. Ez utóbbi persze nem a KIDMA érdeme, hanem az előadók dicsősége.  Itt és most nem vállalkoznánk az előadások részletes ismertetésére - megteszi ezt helyettünk több, az eseményről tudósító orgánum. Hamarosan pedig elérhető lesz a honlapunkon az eseményen készült videó, így mindenki utólag is megnézheti az előadások szerkesztett változatát. Frissiben még csak annyit érdemes megjegyezni, hogy hosszas unszolásunk ellenére távol maradtak az izraeli és az egyiptomi nagykövetség képviselői. Aminek nyilván oka van, de a diplomatákat váró több mint 150 fős hallgatóságnak egészen biztosan csalódást okoztak. Ezzel együtt az előadó egyetemi professzorok, tanárok, a magyar kormány tisztségviselői, valamint a Kairót megjárt magyar újságírók számtalan összefüggéssel, érdekes és kevésbé ismert ténnyel, személyes tapasztalattal szolgáltak. Ez még akkor is így volt, amikor előadóink nem csak az egyiptomi forrongásokkal foglalkoztak, hanem az egész arab térség átalakulásáról is szót ejtettek. (Amikor a konferencia szervezésébe fogtunk meg se fordult a fejünkben, hogy Tunézia és Egyiptom után a térség szinte minden országában rendszerellenes demonstrációk lesznek. Ezért is csak Egyiptom és Izrael speciális kapcsolatára utaltunk a konferencia címében. Azonban előadóink szerencsére rugalmasan kezelték a felkérést és tágabb kontextusban vizsgálták a történéseket.)
A KIDMA talán egyik legsikeresebb rendezvényén vagyunk túl. Reményeink szerint a mostanit további konferenciák követik. Azért, hogy ezek hasonlóan jól sikerüljenek számítunk a résztvevők visszajelzéseire, ötleteire, javaslataira is. E-mail címünk változatlan: info@kidma.hu
 Megingathatatlannak hitt arab rezsimek dőlnek össze az utca nyomására. Tunézia után Egyiptomban is távozott az évtizedekig hatalmon lévő elnök. Egyiptomban, a legnépesebb arab államban Mubarak rendszere erősen korlátozta a demokratikus jogokat, ugyanakkor nem hagyta kibontakozni az iszlamistákat. A stabilitást Mubarak garantálta, személye pedig garanciát jelentett az Izraellel kötött béke fenntartására. Az elnök elmozdítása alapvető változásokat indíthat el a Közel-Keleten, mindez hatással van Izraelre is.
A KIDMA mini konferenciáján rekonstruálni próbáljuk, hogy mi történt és mi fog történni a térségben. Február 28-án, hétfő 17 órától minden érdeklődőt szívesen látunk az Izraeli Kulturális Intézetben (Paulay E. utca 1.). Előzetes jelentkezés: info@kidma.hu, és Facebook.
|
