Ferencváros, lakói kézművesek, iparosok, malmosok, kereskedők. 1830-ban 8 zsidó él a IX. kerületben, 4 nő és 4 férfi. 80 év múlva, 1910-ben 9846. Az első imahely 1900-ban alakult a Márton utcában, később az igény miatt még két helyen tartottak istentiszteleteket, ám ezeket a helyeket csak bérelték. A helyi vallási központ a patinás Ráday utcában kapott helyet több imaterem jegyében, később Talmud-Tóra iskola is alakult itt.
1910 elején döntöttek, egy nagy zsinagógára van szükség. A leendő zsinagóga pontos helyét is kiválasztották, mégpedig a VIII. kerület határán fekvő Páva és Tűzoltó utcai saroktelekre, amelyet Belatini Braun Géza gyáros ajánl fel, aki a Magyar Iparművészeti Társulat tagja is többek között. A teleken egy műhely állt, először csak ezt alakították át Köch Károly építőmester irányításával. Két épületet építettek, egy nagyobb téglalap alakút a Tűzoltó utca oldalán, a férfiak részére (176,4 m2), és egy kisebbet a Páva utca oldalán a nőknek (128,8 m2). Ez 205-160 ülőhelyet jelentett. A frigyszekrény a két utca metsződésében a Páva utca falán állt. Külsőt tekintve egyszerű lakóház kinézetű volt. Korabeli fénykép sajnos nem maradt fent.
1910 pészachján itt tartották az első istentisztelet, így most volt a 100 éves évfordulója a teleknek zsidó liturgiai szempontból.
1910 végére már olyan kritikusan sok zsidó élt itt, hogy döntöttek, a nagy zsinagóga felépítése nem várhat. A tervekkel Román Miklóst bízták meg, az aszódi zsinagóga tervezőjét.
1910 elején döntöttek, egy nagy zsinagógára van szükség. A leendő zsinagóga pontos helyét is kiválasztották, mégpedig a VIII. kerület határán fekvő Páva és Tűzoltó utcai saroktelekre, amelyet Belatini Braun Géza gyáros ajánl fel, aki a Magyar Iparművészeti Társulat tagja is többek között. A teleken egy műhely állt, először csak ezt alakították át Köch Károly építőmester irányításával. Két épületet építettek, egy nagyobb téglalap alakút a Tűzoltó utca oldalán, a férfiak részére (176,4 m2), és egy kisebbet a Páva utca oldalán a nőknek (128,8 m2). Ez 205-160 ülőhelyet jelentett. A frigyszekrény a két utca metsződésében a Páva utca falán állt. Külsőt tekintve egyszerű lakóház kinézetű volt. Korabeli fénykép sajnos nem maradt fent.
1910 pészachján itt tartották az első istentisztelet, így most volt a 100 éves évfordulója a teleknek zsidó liturgiai szempontból.
1910 végére már olyan kritikusan sok zsidó élt itt, hogy döntöttek, a nagy zsinagóga felépítése nem várhat. A tervekkel Román Miklóst bízták meg, az aszódi zsinagóga tervezőjét.
Az egykori aszódi zsinagóga
1910-es centrális kupolás szecessziós épületét az ötvenes évek elején bontották le. A háborúban találatot kapott, s a szovjet csapatok megszentségtelenítették. Az egykori zsidó elemi (héder) ma Városi Bölcsőde. Falán 2005-ben helyezett el a város emléktáblát.
Baumhorn Lipót
Ám a világháború kitörése, a gazdasági válság és a hitközségi elnök halála miatt az építkezés eltolódott. Az alapkövet nehéz küzdelmek után 1921. október 26-án rakták le , ám! a régi imaházat csak 1923-ban bontották el, és kezdődött meg az érdemi építkezés, teljesen új tervek alapján, az új tervező Baumhorn Lipót, aki kétségtelenül a magyarországi zsinagógaépítészet legnagyobb egyénisége.
Baumhorn Lipót tervezte többek között a következő zsinagógákat:
Baumhorn Lipót tervezte többek között a következő zsinagógákat:
Esztergomi zsinagóga (1888)
Temesvári zsinagóga (1899)
Szolnoki zsinagóga
A szegedi új zsinagógát (1900) a világ 4. legnagyobbja:
Ez utóbbi négyet, itáliai utazásai ihlették. Összesen 22 önálló zsinagógát tervezett, és megannyi felújításában segédkezett. Így például a pécsi zsinagóga bővítésében is:
Pécsi zsinagóga
Baumhorn Lipót síremlékén a szegedi zsinagóga kupolája látható:
A nagy (kupolás) terek szecessziós jellegű megoldásában egyedülálló és szinte iskolát teremtő módon járt el.
A zsinagógát 1924. január 6-án avatták fel, ezen a napon gyújtotta meg Farkas József főrabbi az örökmécsest (1944-ben mártírhalált halt).
A korabeli sajtó már 28000 zsidóról számol be a Ferencvárosban.
1933-ban új imaházteremmel bővítették. De ezt már Lipót nem éri meg, 1932. július 8-án elhunyt.
A zsinagógát 1924. január 6-án avatták fel, ezen a napon gyújtotta meg Farkas József főrabbi az örökmécsest (1944-ben mártírhalált halt).
A korabeli sajtó már 28000 zsidóról számol be a Ferencvárosban.
1933-ban új imaházteremmel bővítették. De ezt már Lipót nem éri meg, 1932. július 8-án elhunyt.
A Páva utcai zsinagóga
Előcsarnoka 13 × 3,78 m, az imaterem 20,40 × 12,60 m,
apszisa 4,40 × 12,60m , összesen 361,62 négyzetméter területű, amihez hozzájön a karzat, ahol hajdanán a nők imádkoztak, most pedig szédereknek ad helyet. A bima eredetileg a terem közepén állt, márványemelvénye ma is látszik, tehát eredetileg ortodox közösségnek épült. Ma a nagy zsinagóga nem tölt be liturgiai funkciót, a Holokauszt Emlékközpont részeként, inkább csak látványosság.
A körzetben élők a zsinagógához csatlakozó melléképületben imádkoznak, jól működő neológ közösséget alkotva.
A belső tér kék, fehér, sárga (három hagyományos zsidó szín) festése a szegedi zsinagógából köszön vissza. A festés stílusa romanizáló: a középkori festészetben oly gyakran használt függönydrapéria a szentély apszisában a falak motívumaival jut érvényre. A szentély két pillére a salamoni templom két oszlopát jelképezi. A női karzat pedig makkabeus liliomokkal van teleszórva.
A Tóraszekrény nem a hivatalos keleti irányba néz, hanem dél felé. Aztán a később épült új imateremben, ahol most is vannak az imák, már kelet felé.
Érdekesség: Somer székhelye volt ez még a fénykorban.
apszisa 4,40 × 12,60m , összesen 361,62 négyzetméter területű, amihez hozzájön a karzat, ahol hajdanán a nők imádkoztak, most pedig szédereknek ad helyet. A bima eredetileg a terem közepén állt, márványemelvénye ma is látszik, tehát eredetileg ortodox közösségnek épült. Ma a nagy zsinagóga nem tölt be liturgiai funkciót, a Holokauszt Emlékközpont részeként, inkább csak látványosság.
A körzetben élők a zsinagógához csatlakozó melléképületben imádkoznak, jól működő neológ közösséget alkotva.
A belső tér kék, fehér, sárga (három hagyományos zsidó szín) festése a szegedi zsinagógából köszön vissza. A festés stílusa romanizáló: a középkori festészetben oly gyakran használt függönydrapéria a szentély apszisában a falak motívumaival jut érvényre. A szentély két pillére a salamoni templom két oszlopát jelképezi. A női karzat pedig makkabeus liliomokkal van teleszórva.
A Tóraszekrény nem a hivatalos keleti irányba néz, hanem dél felé. Aztán a később épült új imateremben, ahol most is vannak az imák, már kelet felé.
Érdekesség: Somer székhelye volt ez még a fénykorban.
RSS Feed
