Itt a Kidma következő nagy dobása! Minikonferencia és mini filmfeszt egyben.
Az iráni-izraeli konfliktus átszövi az egész Közel-keletet. Izrael számára első számú biztonság prioritás Irán semlegesítése, akár katonai eszközökkel is. Az iráni rezsim viszont presztízs kérdést csinál abból, hogy minden fronton szembeszálljon Izraellel. Az eszközökben nem válogat: legyen az atomprogram, Hezbollah, Hamasz vagy épp a magyar szélsőjobb.
De mi van a konfliktuson túl? A zsidó-perzsa kapcsolatok több, mint 2700 éves múltra tekinthetnek vissza. Mi sem bizonyítja jobban a két nép barátságát, mint a bibliai Eszter története, amit minden évben purimkor elevenítenek fel a zsidó világban. Egészen a közelmúltig népes zsidó közösség élt Irán területén, ahonnan az iszlám forradalom után menekülniük kellett, mostanra pár ezer zsidó maradt az országban. Ma közel százezer perzsa zsidók él Észak-Amerikában és negyedmilliós az izraeli közösségük. Ők a száműzetés ellenére büszkék gyökereikre és rendületlenül ápolják perzsa hagyományaikat. Iránban sem mindenki gyűlöli Izraelt, sőt! Titokban sokan hallgatják a Kol Israel rádió perzsa adását, Teheránban pedig a pult alatt árulják az egyik legnépszerűbb izraeli énekesnő fárszi dalait.
De mi van a konfliktuson túl? A zsidó-perzsa kapcsolatok több, mint 2700 éves múltra tekinthetnek vissza. Mi sem bizonyítja jobban a két nép barátságát, mint a bibliai Eszter története, amit minden évben purimkor elevenítenek fel a zsidó világban. Egészen a közelmúltig népes zsidó közösség élt Irán területén, ahonnan az iszlám forradalom után menekülniük kellett, mostanra pár ezer zsidó maradt az országban. Ma közel százezer perzsa zsidók él Észak-Amerikában és negyedmilliós az izraeli közösségük. Ők a száműzetés ellenére büszkék gyökereikre és rendületlenül ápolják perzsa hagyományaikat. Iránban sem mindenki gyűlöli Izraelt, sőt! Titokban sokan hallgatják a Kol Israel rádió perzsa adását, Teheránban pedig a pult alatt árulják az egyik legnépszerűbb izraeli énekesnő fárszi dalait.
Március 30-án arra teszünk kísérletet, hogy ezt a bonyolult viszonyrendszert legalább részben megvillantsuk. Ebben szakértő előadók és néhány film lesz a segítségünkre a Vörösmarty moziban (Üllői út 4.)
13:00-13:15 - Megnyitó
13:15-13:40
Deák András, PhD, Magyar Külügyi Intézet külső munkatárs
Irán és az olaj – fegyver vagy átok?
Az előadásban szó lesz az iráni olajipar helyzetéről és fejlődési lehetőségeiről az elkövetkező évtizedben. Különös tekintettel az ország olajexport függőségére, és a legutóbbi időszak szankcióinak gazdasági hatásaira. Másrészt múltbeli tapasztalatok és a jelen trendek figyelembe vételével felmérem egy esetleges konfliktus feltételezhető hatását a világpiacokra, a gáz- és olajellátásra. Ezen belül is kiemelt helyet foglal el a Hormuzi-szoros esetleges lezárása, amelyre az iráni fegyveres erők az utóbbi években tudatosan készültek és jelentős kapacitásokat építettek ki. A szoros sikeres lezárását, vagy akár csak az azzal való hiteles fenyegetést joggal nevezik az “olajipar iráni atombombájának”, az iráni elrettentés egyik leghatékonyabb módjának: a Hormuzi-szoros pótolhatatlan és kiválthatatlan eleme a világ energiaellátásának, amelynek révén Teherán rövid távon is eminens globális üggyé tehet bármilyen őt ért vélt vagy valós sérelmet.
13:40-14:05
Ablaka Gergely, politológus ELTE-ÁJK
„Izrael Iránban” – Politikai és társadalmi diskurzus Izraelről az Iráni Iszlám Köztársaságban
Az iráni politikai rendszer első szempillantásra úgy fest, mint egy modernkori szultanátus, valójában azonban az iszlám köztársaság hatalmi berendezkedése igencsak összetett. A politika alakításában számtalan szereplő vesz részt, amely szereplők között a forradalom győzelme óta folyamatos és éles frakcióharcok zajlanak. A politikai elit rendkívül megosztott, több gazdasági, politikai, társadalmi és vallási törésvonal mentén tagolódik. Izrael állam megítélése, a békefolyamat értékelése, vagy az aktív külpolitika folytatása szintén megosztja a forradalmi vezetést. De nem csak a politika világa bonyolult az iszlám köztársaságban, hanem a társadalmi gondolkodás is – ahogyan mondják: „az irániakat maguk az irániak sem értik meg”. Izrael és a zsidóság kérdése szerteágazó véleményeket eredményez az iráni fejekben, amit jól bizonyít, hogy míg egyesek Holokauszt-karikatúra kiállításra mennek, addig mások a tévében nézik a Schindler listájának iráni változatát…
14:05-14:30
Schwezoff Dávid, rabbi okleveles nemzetközi kapcsolatok szakértő
Konfliktus vs. Együttélés - perzsa-zsidó kulturális kölcsönhatások a történelemben és napjainban
A diplomáciát, a nemzetközi politikát az egyes nemzetek képviselői közötti konfliktusok és azok megoldásai is meghatározzák. Ennek dinamikáját jellemezhetik olyan végletes kérdések is, amelyek Irán vonatkozásában a diplomáciában szinte mindennapossá váltak: béke vagy elrettentés? Globalizáció vagy szankciók? Jó választ a végletekben nehéz találni. De miként szerveződnek az emberek? Milyenek az együttélés és együttműködés lehetőségei? Miben más a kulturális megközelítés, mint a politikai? Hogyan lehetne a két megközelítés egyensúlyát megtalálni? Elválasztható-e az ellenséges politikai hangulattól a kulturális és vallási párbeszéd? Elláthat-e a vallásközi (és kultúraközi) párbeszéd "jószolgálati" szerepet, ha a politika már visszafordíthatatlanul csődöt mondott?
14:30-14:40 - Szünet
14:40-15:05
Bencsáth Boldizsár, adjunktus, BME-HIT CrySyS Lab
Kódolt háború - Bénító vírusok - számítógépes hadviselés
Stuxnet, Duqu, Flame - kártevők, amiket Irán kapcsán szoktunk hallani és magyar szakemberek is a nyomukban jártak, nem is akármilyen sikerrel! De mi köze ehhez Izraelnek? És egyáltalán etikus-e nyilvánosságra hozni olyan eszközöket, amelyeket vélhetőleg szövetségeseink használtak Irán ellenében?
15:05-15:30
Kiss Álmos Péter, katonai szakértő, volt amerikai felderítő
A síita bomba
Egyes elemzők szerint Irán nukleáris programja célegyenesben van, és az ország hamrosan csatlakozik az egyre kevésbé exkluzív nukleáris klubhoz – immár a szunni (pakisztáni) bomba mellett lesz egy síita bomba is. Mit tehet a világ, és mit tehet a deklaráltan leginkább fenyegetett Izrael ennek megakadályozása érdekében? És mit tehet Irán, hogy nukleáris programját végre tudja hajtani az egyre gyanakvóbb világ akarata ellenére is?
15:30-15:55
Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár
Irán kontra Izrael
XXI. század Közel- és Közép-keleti kihívásai, ameriakai, orosz, európai és arab érdekek Irán és Izrael konfliktusában. Az arab tavasz és az új elnök, Haszan Róháni hatása Izrael biztonságára és Irán térségbeli pozíciójára.
15:55-16:20
Dr. Valki László, professor emeritus, ELTE
Nemzetközi jogot sért(ett) Irán?
Mivel sértette meg Irán az atomfegyver-fejlesztéssel kapcsolatban általa vállalt jogi kötelezettségeket? Mire kötelezik a mai nemzetközi jogi normák az atomsorompó-egyezmény részeseit? Milyen a jelenlegi nemzetközi jogrendszer konfliktusmegoldó és szankcionáló képessége? Mi állhat a korábbi és a mostani iráni magatartás hátterében?
16:20-16:30 - Szünet
16:30-16:55
Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal nyugalmazott elnöke
Irán atomprogramja és az atomsorompó rendszer
Áttekintem az iráni nukleáris programot, különös tekintettel az atomfegyverkezés gyanúját megalapozó mozzanatokra. A politikai aspektusoktól függetlenül tisztázom a téma megértéséhez szükséges műszaki részleteket.
16:55-17:20
Krekó Péter, politológus, a Political Capital igazgatója
A Jobbik és Irán kapcsolata
A politikai tőke növelésére láthatólag mindkét fél számára alkalmas a Jobbik és Irán kapcsolata. Irán esetében egyértelmű, hogy bármely európai parlamenti párttal fenntartott pozitív kapcsolatrendszer segíti a nemzetközi elszigeteltség enyhítését, az európai politikába a való belépést. A Jobbik számára az Irán-barátság pedig alkalmas lehet nem csupán az EU-, a Nyugat és az Izrael-ellenesség kifejezésére, hanem némi gazdasági előnyszerzésre is, amely a személyi és szervezeti kapcsolatok révén akár a párt számára is hasznos lehet. Emellett a Jobbik, e furcsa „páriák párosának” tagjaként tényleges politikai súlyánál jóval hangsúlyosabb nemzetközi „szereplőként” tűnhet fel. Mindennek a jelentőségét csökkentheti azonban a jelenleg Irán felé irányuló nemzetközi diplomáciai és gazdasági nyitás.
17:20-17:45 - Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete
17:45- Zárszó
13:15-13:40
Deák András, PhD, Magyar Külügyi Intézet külső munkatárs
Irán és az olaj – fegyver vagy átok?
Az előadásban szó lesz az iráni olajipar helyzetéről és fejlődési lehetőségeiről az elkövetkező évtizedben. Különös tekintettel az ország olajexport függőségére, és a legutóbbi időszak szankcióinak gazdasági hatásaira. Másrészt múltbeli tapasztalatok és a jelen trendek figyelembe vételével felmérem egy esetleges konfliktus feltételezhető hatását a világpiacokra, a gáz- és olajellátásra. Ezen belül is kiemelt helyet foglal el a Hormuzi-szoros esetleges lezárása, amelyre az iráni fegyveres erők az utóbbi években tudatosan készültek és jelentős kapacitásokat építettek ki. A szoros sikeres lezárását, vagy akár csak az azzal való hiteles fenyegetést joggal nevezik az “olajipar iráni atombombájának”, az iráni elrettentés egyik leghatékonyabb módjának: a Hormuzi-szoros pótolhatatlan és kiválthatatlan eleme a világ energiaellátásának, amelynek révén Teherán rövid távon is eminens globális üggyé tehet bármilyen őt ért vélt vagy valós sérelmet.
13:40-14:05
Ablaka Gergely, politológus ELTE-ÁJK
„Izrael Iránban” – Politikai és társadalmi diskurzus Izraelről az Iráni Iszlám Köztársaságban
Az iráni politikai rendszer első szempillantásra úgy fest, mint egy modernkori szultanátus, valójában azonban az iszlám köztársaság hatalmi berendezkedése igencsak összetett. A politika alakításában számtalan szereplő vesz részt, amely szereplők között a forradalom győzelme óta folyamatos és éles frakcióharcok zajlanak. A politikai elit rendkívül megosztott, több gazdasági, politikai, társadalmi és vallási törésvonal mentén tagolódik. Izrael állam megítélése, a békefolyamat értékelése, vagy az aktív külpolitika folytatása szintén megosztja a forradalmi vezetést. De nem csak a politika világa bonyolult az iszlám köztársaságban, hanem a társadalmi gondolkodás is – ahogyan mondják: „az irániakat maguk az irániak sem értik meg”. Izrael és a zsidóság kérdése szerteágazó véleményeket eredményez az iráni fejekben, amit jól bizonyít, hogy míg egyesek Holokauszt-karikatúra kiállításra mennek, addig mások a tévében nézik a Schindler listájának iráni változatát…
14:05-14:30
Schwezoff Dávid, rabbi okleveles nemzetközi kapcsolatok szakértő
Konfliktus vs. Együttélés - perzsa-zsidó kulturális kölcsönhatások a történelemben és napjainban
A diplomáciát, a nemzetközi politikát az egyes nemzetek képviselői közötti konfliktusok és azok megoldásai is meghatározzák. Ennek dinamikáját jellemezhetik olyan végletes kérdések is, amelyek Irán vonatkozásában a diplomáciában szinte mindennapossá váltak: béke vagy elrettentés? Globalizáció vagy szankciók? Jó választ a végletekben nehéz találni. De miként szerveződnek az emberek? Milyenek az együttélés és együttműködés lehetőségei? Miben más a kulturális megközelítés, mint a politikai? Hogyan lehetne a két megközelítés egyensúlyát megtalálni? Elválasztható-e az ellenséges politikai hangulattól a kulturális és vallási párbeszéd? Elláthat-e a vallásközi (és kultúraközi) párbeszéd "jószolgálati" szerepet, ha a politika már visszafordíthatatlanul csődöt mondott?
14:30-14:40 - Szünet
14:40-15:05
Bencsáth Boldizsár, adjunktus, BME-HIT CrySyS Lab
Kódolt háború - Bénító vírusok - számítógépes hadviselés
Stuxnet, Duqu, Flame - kártevők, amiket Irán kapcsán szoktunk hallani és magyar szakemberek is a nyomukban jártak, nem is akármilyen sikerrel! De mi köze ehhez Izraelnek? És egyáltalán etikus-e nyilvánosságra hozni olyan eszközöket, amelyeket vélhetőleg szövetségeseink használtak Irán ellenében?
15:05-15:30
Kiss Álmos Péter, katonai szakértő, volt amerikai felderítő
A síita bomba
Egyes elemzők szerint Irán nukleáris programja célegyenesben van, és az ország hamrosan csatlakozik az egyre kevésbé exkluzív nukleáris klubhoz – immár a szunni (pakisztáni) bomba mellett lesz egy síita bomba is. Mit tehet a világ, és mit tehet a deklaráltan leginkább fenyegetett Izrael ennek megakadályozása érdekében? És mit tehet Irán, hogy nukleáris programját végre tudja hajtani az egyre gyanakvóbb világ akarata ellenére is?
15:30-15:55
Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár
Irán kontra Izrael
XXI. század Közel- és Közép-keleti kihívásai, ameriakai, orosz, európai és arab érdekek Irán és Izrael konfliktusában. Az arab tavasz és az új elnök, Haszan Róháni hatása Izrael biztonságára és Irán térségbeli pozíciójára.
15:55-16:20
Dr. Valki László, professor emeritus, ELTE
Nemzetközi jogot sért(ett) Irán?
Mivel sértette meg Irán az atomfegyver-fejlesztéssel kapcsolatban általa vállalt jogi kötelezettségeket? Mire kötelezik a mai nemzetközi jogi normák az atomsorompó-egyezmény részeseit? Milyen a jelenlegi nemzetközi jogrendszer konfliktusmegoldó és szankcionáló képessége? Mi állhat a korábbi és a mostani iráni magatartás hátterében?
16:20-16:30 - Szünet
16:30-16:55
Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal nyugalmazott elnöke
Irán atomprogramja és az atomsorompó rendszer
Áttekintem az iráni nukleáris programot, különös tekintettel az atomfegyverkezés gyanúját megalapozó mozzanatokra. A politikai aspektusoktól függetlenül tisztázom a téma megértéséhez szükséges műszaki részleteket.
16:55-17:20
Krekó Péter, politológus, a Political Capital igazgatója
A Jobbik és Irán kapcsolata
A politikai tőke növelésére láthatólag mindkét fél számára alkalmas a Jobbik és Irán kapcsolata. Irán esetében egyértelmű, hogy bármely európai parlamenti párttal fenntartott pozitív kapcsolatrendszer segíti a nemzetközi elszigeteltség enyhítését, az európai politikába a való belépést. A Jobbik számára az Irán-barátság pedig alkalmas lehet nem csupán az EU-, a Nyugat és az Izrael-ellenesség kifejezésére, hanem némi gazdasági előnyszerzésre is, amely a személyi és szervezeti kapcsolatok révén akár a párt számára is hasznos lehet. Emellett a Jobbik, e furcsa „páriák párosának” tagjaként tényleges politikai súlyánál jóval hangsúlyosabb nemzetközi „szereplőként” tűnhet fel. Mindennek a jelentőségét csökkentheti azonban a jelenleg Irán felé irányuló nemzetközi diplomáciai és gazdasági nyitás.
17:20-17:45 - Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete
17:45- Zárszó
Az IRÁN vs IZRAEL konferencia és filmfeszt keretében ezeket a filmeket mutatjuk be:
NAGYTEREM
18:00
Az iráni zsidók
Holland dokumentumfilm 52 perc, 2005
Rendezte: Ramin Farahani
19:00
Iráni izraeliek - élet a konfliktus árnyékában
Holland dokumentumfilm 45 perc, 2013
Rendezte: Dikla Zeidler, Bahram Sadeghi
19:50
Szerelem iráni-amerikai módra
amerikai dokumentumfilm, 63 perc, 2006
Rendezte: Tanaz Eshagian
21:00
(Két film egy blokkban, egy jegy áráért)
A műanyag virágok soha nem hervadnak el
Amerikai dokumentumfilm, 38 perc, 2008
Rendezte : Roxanne Varzi
Babilóniától Beverly Hillsig - Az iráni zsidók exodusa
amerikai dokumentumfilm, 27 perc, 2003
Rendezte: Tanaz Eshaghian
KISTEREM
18:00
On the spot: Irán
magyar dokumentumfilm, 45 perc, 2011
Rendezte: Cseke Eszter és S. Takács András
18:00
Az iráni zsidók
Holland dokumentumfilm 52 perc, 2005
Rendezte: Ramin Farahani
19:00
Iráni izraeliek - élet a konfliktus árnyékában
Holland dokumentumfilm 45 perc, 2013
Rendezte: Dikla Zeidler, Bahram Sadeghi
19:50
Szerelem iráni-amerikai módra
amerikai dokumentumfilm, 63 perc, 2006
Rendezte: Tanaz Eshagian
21:00
(Két film egy blokkban, egy jegy áráért)
A műanyag virágok soha nem hervadnak el
Amerikai dokumentumfilm, 38 perc, 2008
Rendezte : Roxanne Varzi
Babilóniától Beverly Hillsig - Az iráni zsidók exodusa
amerikai dokumentumfilm, 27 perc, 2003
Rendezte: Tanaz Eshaghian
KISTEREM
18:00
On the spot: Irán
magyar dokumentumfilm, 45 perc, 2011
Rendezte: Cseke Eszter és S. Takács András
A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött! A filmekre belépőt kell váltani (1270 forint, bérlet 4000), sajnos kártyával nem lehet fizetni, csak készpénzzel.
Az eseményt támogatja a Kanadai Nagykövetség. Médiapertnerünk a Szombat magazin.
Lájkold az esemény FB oldalát is, hogy folyamatosan tarthassuk veled a kapcsolatot a közösségi oldalon is.
* A program változtatás jogát fenntartjuk! A kiadott időpontok tájékoztató jellegűek.
** Az eseményre biztonsági okokból nem automatikus a bejutás, a szervezők fenntartják a jogot, hogy indokolt esetben az előzetes regisztráció ellenére is megtagadják a részvételt.