November 19-én zsúfolásig megtelt az Izraeli Kulturális Intézet nagyterme a Kidma legutóbbi minikonferenciájára. Ahogy az már lenni szokott előadóink rövid, de annál informatiívabb előadásokkal örvendeztettek meg minket. A gyorsan pörgő előadásokat  most bárki visszanézhet! Ehhez elég a Kidma youtube csatornájára kattintani:

Az előadások sorrendje:

Győri Gábor, politikai elemző, a Policy Solutions vezető elemzője
Elképzelhető-e még a Nemzeti Együttműködés Rendszere az állandósult menekültválság nélkül?

Csepregi Zsolt, nemzetközi kapcsolatok szakértő, az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese Budapest, Jeruzsálem, Damaszkusz ,és ami közte van

Dr. Kis-Benedek József, egyetemi tanár, ny. ezds., biztonságpolitikai szakértő
Az Iráni Iszlám Köztársaság szerepe a szíriai konfliktusban

Dr. Kiss Álmos Péter, katonai szakértő
Amikor az elefántok táncolnak, letapossák a füvet: Törökország, az Egyesült Államok, Oroszország

Dr. Robert C. Castel, biztonságpolitikai szakértő, az Israel Democracy Institute kutatója
Közel-keleti kaleidoszkóp – izraeli céltávcsövön keresztül

Az előadásokat kerekasztal beszélgetés zárta le. Az előadások absztraktra itt olvashatő.

Dr. Robert C. Castel, biztonságpolitikai szakértő, az Israel Democracy Institute kutatója

Közel-keleti kaleidoszkóp – izraeli céltávcsövön keresztül

Az előadás rövid összefoglalót nyújt az izraeli perspektíváról az állandóan változó közel-keleti sakktáblát illetőleg, a geopolitika, a demográfia és a teopolitika lencséjén keresztül. Mi a nagyhatalmak érdeke ebben a régióban, amit a kínai stratégiai gondolkodás a hatalmak temetőjének tekint? Hogyan determinálja a térség földrajza a regionális hatalmak stratégiáját? Miért végzet a demográfia és véletlenszerű-e az egybeesés a demográfiai mintázatok és a szövetségi rendszerek között? Hogyan győzte le a teopolitika a geopolitikat? Miért tűnt el az arab világ és várható-e a visszatérése?



Csepregi Zsolt, nemzetközi kapcsolatok szakértő, az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese 
 
Budapest, Jeruzsálem, Damaszkusz és ami közte van
 
Az összefoglaló néven a Kelet-Mediterráneumnak nevezett térségben játszódó összetett hatalmi harcok (amelyek tartalmazzák a szíriai polgárháborút és Irán libanoni jelenlétét) kimenetele fogja eldönteni, hogy létrejön-e egy tartós, érdek és értékalapú szövetségi rendszer, amely összekapcsolja Izraelt az Európai Unió szívével, ezzel erősítve Magyarország biztonságát is. Az előadás során a Közép-Európát és a Közel-Keletet összekötő régió jelenlegi geopolitikai, biztonság- és energiapolitikai dinamikái és kilátásai kerülnek elemzésre, különös tekintettel a görög-ciprusi-izraeli együttműködésre, amely az EU számára kedvező ellensúlyt képezhet a térségben a többi, nagyobb befolyásra törekvő aktorral szemben.



Dr. Kis-Benedek József, egyetemi tanár, ny. ezds., biztonságpolitikai szakértő

Az Iráni Iszlám Köztársaság szerepe a szíriai konfliktusban

Az előadás Irán térségbeli, de különös tekintettel a szír polgárháborúban játszott szerepére fókuszál. Bemutatja Irán stratégiai céljait, a konfliktus többi szereplőjével meglévő viszonyát, jelenlétére és szövetségeseire Szíriában, különös tekintettel azok erejére fegyverzetére és képességeire. Az előadás kitér a Hormuzi szoros esetleges lezárására, valamint az iráni atomprogram jelenlegi helyzetére.




Dr. Kiss Álmos Péter, katonai szakértő

Amikor az elefántok táncolnak, letapossák a füvet:
Törökország, az Egyesült Államok, Oroszország

-          Az Egyesült Államok kivonulásának háttere, hatásai a közvetlen műveleti területen és a Közel-Keleten
-          A török műveletek célja, valószínű azonnali és távolabbi eredményei
-          Az orosz műveletek célja, valószínű távolabbi eredményei
-          A nagyahatalmi játszmák hatása a kurdokra, Szíriára és az az Iszlám Államra


Győri Gábor, politikai elemző, a Policy Solutions vezető elemzője

Elképzelhető-e még a Nemzeti Együttműködés Rendszere az állandósult menekültválság nélkül?

Az Orbán-kormány Európában az első között ismerte fel, hogy a menekültválságnak milyen a politikai hordereje van. Magyarországon már jóval a 2015-ös menekültválság nyári csúcspontját megelőzően, az év elejétől a kormányzati kommunikáció középpontjába került a migráció.  Mindezközben az Orbán-kormány külpolitikája szervesen összefonódik a belpolitikai tevékenységével, politikai kommunikációjával. Méghozzá úgy, hogy a szíriai polgárháborúban aktív szerepet vállaló oroszok és törökök érdekei kitapinthatóak a magyar kormány bel- és külpolitikájában egyaránt. E kommunikációs foylamat egyben külpolitikai irányváltás is, a „nyugati” érdekszférától távolodunk, ami magával hozza, hogy szerkezetileg és kulturálisan is átalakul a magyar közélet. 

Ha regisztráltál, kérjük lájkold a program facebookos eseményét is, ahová meghívhatod a felénk nyitott barátaidat is.

Szeptember 29-én, pénteken délben csendes gyertyagyújtásra hívunk mindenkit, aki tisztelte az egykori izraeli államelnököt, a Nobel békedíjas politikust.

Simon Peresz egész életében a cionizmus elkötelezett, feltétlen híve volt. Kétszer volt Izrael Állam miniszterelnöke és kétszer ideiglenes kormányfő; pályafutása alatt összesen 12 kormányban szolgált, irányította a külügyi, a gazdasági és a védelmi tárcát is. 1959-ben választották be a Knesszetbe, melynek egy három hónapos szünetet leszámítva 2007-ig, elnökké választásáig tagja volt.1994-ben Jichák Rabínnal és Jasszer Arafattal együtt megkapta a Nobel-békedíjat az Oslói megállapodáshoz vezető izraeli–palesztin béketárgyalásokért, melyeken külügyminiszterként vett részt.


1923-ban született Szymon Perski néven az akkor kelet-lengyelországi, ma Fehéroroszország területén fekvő Visnevában. (Ugyan ebben a kisvárosban született 1895-ben Nahum Goldman, aki 1948-tól 1977-ig a Zsidó Világkongresszus elnöke volt.) Édesapja kereskedő, édesanyja könyvtáros volt. Otthon héberül, jiddisül és oroszul beszéltek, de az iskolában lengyelül tanult. Tanulmányai során a héberen kívül angolul és franciául is tökéletesen megtanult.
Peresz családjával együtt 1934-ben vándorolt ki a növekvő antiszemitizmus elől a Brit Mandátum alatt álló Palesztinába. A Lengyelországban maradt családját, köztük rabbi nagyapját 1941-ben a nácik beterelték a zsinagógába és rájuk gyújtották. Izraelben Tel Avivban telepedtek le, a 9. osztály után mezőgazdasági iskolába ment, majd csatlakozott az ifjúsági mozgalmakhoz és beállt az akkor alakuló Álumot kibuchoz. Ben Gurion Mápái pártját választotta, ennek színeiben 1946-ban a ő volt a párt egyik képviselője a Cionista Világkongresszuson Bázelben.
1947-ben csatlakozott a Haganához, az Izraeli Védelmi Erők elődszervezetéhez. 29 éves korában már a Védelmi Minisztérium általános igazgatójának nevezte ki Ben Gurion, majd igazgató lett. Legfőbb feladata a fegyverek beszerzése volt: fontos szerepet játszott annak a francia-izraeli egyezménynek a megkötésében, amelynek alapján Franciaország segítségével Izrael nukleáris reaktort épített Dimónában. Ugyancsak Peresz munkájának köszönhetően sikerült Izraelnek francia Mirage vadászgépekhez jutnia, amelyeket azután nagyban hozzájárultak Izrael győzelméhez és túléléséhez a ’67-es háborúban. Később Németországgal alakított ki erős diplomáciai kapcsolatokat. 1959-ben a Mápái párt, (a Munkapárt egyik elődje) színeiben választották első ízben képviselőnek. 1974-től 1977-ig védelmi miniszterként szolgált Rabin első kormányában; munkája során a jom kippuri háborúban súlyos veszteségeket szenvedett Izraeli Védelmi Erők helyrehozására koncentrált. Ő kezdeményezte az Entebbe hadműveletet, melynek eredményeképpen az ugandai repülőtéren fogva tartott izraeli túszokat kiszabadították. Az ország biztonságának megerősítése mellett a béke előmozdításán is dolgozott. Rabinnal együtt tető alá hozták az Egyiptommal kötött átmeneti megállapodást, amely megalapozta a Menáhem Begin miniszterelnöksége alatt megkötött békeszerződést.
Az 1984-es választások döntetlenül végződtek és nemzeti egységkormány alakult, melynek vezetését rotációs rendszerben látták el, elsőként (1986-ig) Simón Peresz. Kormányzása alatt az Izraeli Védelmi Erők kivonultak Libanonból, egy keskeny biztonsági sávot leszámítva, melyet az Izrael által támogatott Dél-libanoni Hadsereg ellenőrzött. Gazdasági stabilizációs terve megmentette az izraeli gazdaságot az összeomlástól, és 20%-ra szorította le a 400%-os mértéket is elérő hiperinflációt. 1986-tól miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter volt. Tárgyalásai eredményeképpen létrejött egy széles körű békemegállapodás, amely magában
foglalta a Ciszjordánia igazgatásában való izraeli–jordániai együttműködést, ez azonban Jichák Sámír miniszterelnök ellenállásán elbukott.
1992-ben ismét a külügyi tárcát kapta Jichák Rabin második kormányában. Rabin mellett ő felelt a palesztinokkal való békefolyamatért, és az ő kitartása állította a kezdetben szkeptikus kormányfőt az ügy mellé.
Ő vezette Oslóban azokat a tárgyalásokat, melyek eredményeképpen megállapodást írt a védelmi minisztérium igazgatója és a Palesztin Hatóság képviselője. Erre, valamint a Rabin és Jasszer Arafat által kicserélt kölcsönös elismerési okmányokra építve írhatta alá 1993. szeptember 13-án a Fehér Házban a palesztin önkormányzatiságot megalapozó Oslói megállapodást Jichák Rabin, Jasszer Arafat és Bill Clinton jelenlétében Simón Peresz külügyminiszter és Mahmúd Abbász a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részéről. Rabin, Arafat és Peresz 1994-ben Nobel-békedíjat kapott „a Közel-Keleti béketeremtéshez való hozzájárulásért.” Peresz éveken át jó kapcsolatot ápolt Husszein jordán királlyal, ami lehetővé tette tárgyalások lefolytatását és végül 1994-ben békeszerződés aláírását Jordániával.
2007-ben választották meg Izrael Állam 9. elnökévé.

1945-ben feleségül vette barátnőjét, Szonja Gelmant, akit a Ben Semen mezőgazdasági iskolában ismert meg. Otthonukat az Álumot kibucban építették fel. Három gyermekük született, nyolc unokája és három dédunokája volt. Szonja Peresz ellenezte, hogy férje elvállalja az elnöki posztot; nem ment el beiktatására, és az elnöki rezidenciába sem költözött be.

A közel-keleti békefolyamatban játszott szerepének elismerését jelzi az 1994-ben kapott Nobel-békedíj is. 2012 júniusában Barack Obama az Elnöki Szabadságéremmel, a civileknek adományozható legmagasabb kitüntetéssel tüntette ki.

Tucatnyi könyve jelent meg, magyarul Az új Közel-Kelet című kötetét a Múlt és Jövő kiadó adta ki.

1989 óta talán mostanság a leglátványosabb a két ország közeledése, miközben mindig is intenzívek voltak a gazdasági, kulturális és személyes kapcsolatok Magyarország és Izrael között. Az izraeli befektetők kezdik újra felfedezni Magyarországot, legújabban pedig az innovációs együttműködések pörögtek fel - nem véletlen, hogy a magyar kormány is az izraeli start up ökoszisztémát szeretné nálunk is meghonosítani. Talán ennél is izgalmasabb fejlemény, hogy a geopolitikai változások, a biztonsági helyzet és a migráns válság kapcsán - más-más reálpolitikai okokból - miként értékelődik fel a két ország egymásnak.

Február 17-én 18 órától az Izraeli Kulturális Intézetben ismét Kidma minikonferencia! Ezúttal a Maccabival közösen járjuk körbe a magyar-izraeli kapcsolatokat a Paulay Ede utca 1. szám alatt.

A minikonferencián előadónk lesz:

A konferencia 18 órakor kezdődik, és várhatóan 21 óráig tart. 

Ha regisztráltál, akkor kövesd a konferencia Facebook eseményét is!

Irán átfogó megállapodást kötött atomprogramjáról cserébe a gazdasági szankciók feloldásáért. A perzsa állam vállalta, hogy a jövőben katonai helyett csak polgári célú nukleáris programot folytat. Ugyanakkor a megállapodás révén tíz év múlva akár fel is újíthatja hadászati nukleáris kutatásait, ráadásul a harcias irániaknak addig sem kell lemondania  a robbanófejek célba juttatása miatt fontos rakétaprogramjukról. Nem csoda, hogy az izraeli kormány kétségbeesetten próbálja győzködni a világot, hogy "piromán kezébe adtak gyufát", miközben köztudomású, hogy Irán Jementől, Szírián és Libanonon át egészen a Gázai övezetig minden fegyveres konfliktusból kiveszi a részét.
De miről is szól pontosan az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország, USA és Németország bábáskodásával tizenkét év után aláírt megállapodás? Milyen jogi garanciákkal próbálják pacifikálni Iránt? Hogyan hat a megállapodás a közel-keleti szövetségi rendszerekre? Izrael számára mit hoz Irán megerősödése? Ezekre e kérdésekre keressük szakértő vendégeinkkel a választ a Kidma 11. minikonferenciáján augusztus 27-én, csütörtökön 17:00-tól az Izraeli Kulturális Intézetben (Paulay E. u. 1.)

17:00 - MEGNYITÓ

17:10
Valki László, professor emeritus (ELTE ÁJK).
AZ IRÁNI NUKLEÁRIS MEGÁLLAPODÁS: ÁLDÁS VAGY ÁTOK?
Az előadás bemutatja a megállapodás hátterét, történeti előzményeit, majd elemzi az iráni nukleáris programra vonatkozó legfontosabb nemzetközi jogi előírásokat és azok jelentőségét.


17:35
Péczeli Anna, egyetemi tanársegéd - Corvinus Egyetem, tudományos munkatárs - Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Stratégiai Védelmi Kutatóközpont
AZ IRÁNI NUKLEÁRIS SZERZŐDÉS MEGVALÓSÍTÁSA
A július 14-én aláírt iráni nukleáris megállapodás komoly korlátok közé szorította az iráni atomprogram jövőbeli fejlődését, a dossziét azonban még korántsem lehet befejezettnek tekinteni. Az elmúlt 12 év diplomáciájának és szankciós politikájának eredményeképpen egy olyan kompromisszumos megoldás született, mely eddigi szerződéses kötelezettségeinél jóval szigorúbb ellenőrzésnek veti alá az iráni atomprogramot. Az előadás körüljárja majd a megállapodás gyakorlatba való átültetését, bemutatva azt, hogy a P5+1 államok milyen büntető mechanizmusokat építettek bele a megállapodásba, és ezek miként működhetnek, ha Irán megszegné szerződéses kötelezettségeit, illetve, hogy a NAÜ-nek milyen szerep jut mindebben. Az előadás külön kitér majd a szankciók feloldásának problematikájára, és arra, hogy milyen szerepet játszhat az amerikai törvényhozás a szerződés gyakorlati megvalósításában.


18:00 – SZÜNET


18:15
Az izraeli kormány képviselője ismerteti a zsidó állam hivatalos álláspontját
Az előadás angol nyelven hangzik el, előre láthatólag tolmácsolás nélkül!

 
18:45
Csicsmann László, Corvinus Egyetem docense, közel-kelet szakértő
A STRATÉGIAI ERŐVISZONYOK ÁTALAKULÁSA A KÖZEL-KELETEN AZ IRÁNI NUKLEÁRIS MEGÁLLAPODÁS FÉNYÉBEN
A tágabb közel-keleti térségben zajló politikai és gazdasági természetű változások alapvetően érintik az évek óta felbomlóban lévő hatalmi egyensúlyt. Már az arab tavaszt megelőző években megkezdődött a hidegháború végén kialakult status quo erodálódása, amelyben három nem arab országra - Iránra, Izraelre és Törökországra - épült a hatalmi rendszer. Miközben mindhárom ország továbbra is regionális (globális?) ambíciókkal bír, új közel-keleti szereplők kísérlik meg kikényszeríteni a hatalmi viszonyok átalakítását. Szaúd-Arábia és Katar, valamint Egyiptom regionális ambíciói eredményeként az arab világ egyfajta reneszánszát éli, miközben paradox módon egyes államok - Irak, Szíria, Líbia és Jemen - a szétesés folyamatában vannak. Irán már a 2003-as ún. harmadik Öböl-háború eredményeként megnövelte súlyát a térségben, amelyet a jelenlegi folyamatok - pl. Iszlám Állam kihívása - csak megerősítenek. Az előadás célja annak a kérdésnek a körüljárása, hogy Irán pozíciói a térségben mennyiben változnak a nukleáris megállapodás következtében.


19:15 - SZÜNET


19:20
Tamar Zandberg - Kneszet képviselő, Meretz
MIRŐL TERELI EL AZ FIGYELMÜNKET AZ IRÁNI FENYEGETETTSÉG?
Az előadás angol nyelven hangzik el, előre láthatólag tolmácsolás nélkül!


19:50
Csepregi Zsolt, a Diplomaci Blog szerzője
EGYETÉRTHETÜNK ABBAN, HOGY NEM ÉRTÜNK EGYET? - AZ IRÁNI NUKLEÁRIS MEGÁLLAPODÁS AZ IZRAELI KÖZBESZÉDBEN
Az izraeli közéletben komoly vita folyik az iráni nukleáris szerződés hatásairól, különösen a miniszterelnök által követett stratégia helyességéről. Miközben az Iránnal történő nagyhatalmi kiegyezést az izraeli közszereplők döntő többsége a legkomolyabb fenyegetésként éli meg, a szükséges ellenlépések kapcsán már nem értenek egyet. Az előadás bemutatja a zsidó állam parlamenti ellenzékének és a különböző sajtótermékek álláspontjait, a hadseregtől kiszivárgott reakciókat, illetve azt is, hogy hogyan élik meg mindezt a bizonytalanságot az izraeli átlagpolgárok.


20:20 - ZÁRSZÓ

A minikonferencia Facebook eventjén rendszeresen osztunk meg tartalmakat az iráni megállapodással kapcsolatban. Érdemes lájkolni az oldalt, hogy méginkább képben legyél!

Nincs is annál jobb, mint rekkenő kánikulai estén egy politikussal levezetni és arról hallani, hogy Izraelben sem fonják kolbászból a kerítést. Június 11. csütörtökre nekünk sem jutott jobb program az eszünkbe, mint este fél héttől Dror Moraggal, az izraeli Meretz párt főtitkárával beszélgetni az izraeli belpolitikáról. A Meretz személyes kedvencünk: keményen szekuláris Izraelért hajtanak, meglehetősen balosak, kicsit zöldek, tradícionálisan cionisták és megrögzött békepártiak - nem csoda, hogy mostanában épp, hogy csak bekerülnek a Kneszetbe. Drort 2011-ben választották a párt főtitkárává, a pártszervezésen túl az ő reszortja a nemzetközi kapcsolatok építése. Budapestre is azért látogat el, mert a napokban a magyar fővárosban lesz az európai szocialista pártok éves rendes dzsemborija. És, ha már itt lesz, akkor naná, hogy a rendelkezésünkre áll, hogy többek között a márciusi izraeli parlamenti választások eredményéről, a Meretz  politikai üzenetéről és az izraeli belpolitikában játszott szerepéről beszélgessünk, meg persze a békefolyamatról, háborúról és egy csomó trendi dologról. A beszélgetés nyelve angol.

Most jött a hír, hogy nem is egy, hanem rögtön két politikust izzaszthattok meg. Drorhoz csatlakozik Tommaso Giuntella, aki az olasz Demokrata Párt politikusa, amúgy zsidó és az olasz közszolgálati tévé web-es megjelenéseiért felel.

Az esemény helyszíne az Izraeli Kulturális Intézet (1061 Budapest Paulay Ede utca 1.)

A rendezvény a Hasomer Hacair Magyarország, a Kidma, az Izraeli Kulturális Intézet / Israeli Cultural Institute és a Herzl Központ / Herzl Center in Budapest szervezésében valósul meg.

Az esemény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött! Részvételi szándékodat a lenti formanyomtatvány kitöltésével vagy az alábbi címen jelezheted felénk: http://goo.gl/forms/p9NkvSqvLv