Az Európai Unió és Izrael kapcsolatai bemutathatók-e alig négy óra alatt? Nos, nem. Ilyen rövid idő alatt legfeljebb történeti áttekintésre, a legfontosabb kapcsolódási pontok felvillantására, valamint az érdek azonosságok és ellentétek megvilágítására vállalkozhattunk. A KIDMA valami ilyesmire tett kísérletet április 14-én az EU-Izrael konferenciájával.
Provokatívan kezdjük rögtön egy virtuális zárójellel az összegfoglalónkat: igazán jó ötlet volt tőlünk, hogy a témában konferenciát szerveztünk, de biztos, hogy egy civil szervezet „dolga” volt ez? Vajon miért nem jutott sem a magyar elnökség előkészítőinek, sem az izraeli külügy eszébe, hogy hivatalosan is foglalkozzanak a témával? Bizonyára mindenkinek megvan a maga jó szándékú és rosszmájú válasza, de diplomatikusan inkább maradjunk annyiban, hogy sem Budapesten, sem Brüsszelben, de még Jeruzsálemben sem prioritás az EU-Izraeli kapcsolatok reflektorfénybe helyezése a magyar soros elnökség kapcsán. Terhelt a dolog… Egyik oldalon sem lehet látványos eredményekről beszélni, ami meg működik az vagy érdektelen a nagyközönség számára (kereskedelmi kapcsolatok, tudományos és kulturális együttműködések stb.) vagy nem publikus (fegyverkereskedelem, hadiipari együttműködések, titkosszolgálati kooperációk stb.). A virtuális zárójelet itt most be is zárnánk, de a fenti felvetésből azért kitűnik, hogy miért is volt a Kidma részéről izgalmas vállalkozás az EU és Izrael kapcsolatairól szóló konferencia.
Aliza Bin-Noun
Az Izraelhez lojális európai zsidó diaszpórán belül – így a magyar zsidó közösség körében is – finoman szólva is vegyes az unió közel-keleti politikájának a megítélése. Voltak, akik azért jöttek a konferenciára, hogy majd az előadók fejére olvassák ezt, nekik biztosan csalódás volt a rendezvény. Igen, mi megkerültük a megkerülhetetlent: lényegében nem foglalkoztunk a békefolyamattal, az európai antiszemitizmussal, a Holokauszttal. A szervezők ugyanis nem a kudarcokra koncentráltak, hanem a sokrétű együttműködési rendszer bemutatására. Láthatólag hasonló filozófiát követett Aliza Bin-Noun, Izrael Állam nagykövete is, aki nyitó előadásában a kölcsönös előnyöket hangsúlyozva részletesen ismertette az EU és Izrael több évtizedes partnerség kronológiáját.
Hóvári János
Mint ahogy Hóvári János, Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes-államtitkára is azt emelte ki, hogy a forrongó és kiszámíthatatlanul átalakuló arab világ közepén – minden külső és belső konfliktus ellenére – Izrael ma a nyugalom szigete. Balázs Péter külügyminiszteri és uniós biztosi tapasztalataiból kiindulva világította meg, hogy az egyes tagállamok Izraelhez fűződő politikai és kulturális attitűdjei miként nyilvánulhatnak meg az EU rendkívül bonyolult és nehézkes döntési mechanizmusaiban. Volt diplomataként már karcosabban is fogalmazhatott, szerinte a bővítések nyomán 27 tagúra bővült unió belső egyeztetési rendszere és az egyes tagállamok eltérő külpolitikai ambíciói miatt az EU csak nehézkesen léphet fel a Közel-Keleten. Ugyanakkor az EU Ciprus révén szomszédos Izraellel, így az unió szomszédságpolitikája is kiterjed rá, elsősorban a mediterrán partnerség keretében. (A konferencia első feléről az MTI is tudósított. Az összefoglaló itt olvasható. Az ATV híradója is beszámolt az eseményről, a riport itt tekinthető meg 3:20-tól.)
Ferwagner Péter Ákos, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa előadásában számba vette az EU és Izrael kapcsolatainak főbb állomásait, és kitért az egyes szerződések jelentőségére is. (Paragi Beáta ide kapcsolódó háttéranyaga innen tölthető le.) Érintette Izrael lehetséges uniós tagságának a kérdését, ami időről időre felmerül. Ferwagner az EU és Izrael közötti kiterjedt szerződéses kapcsolatokra utalva idézte Javier Solanát, aki szerint Izrael kvázi úgy tagja az EU-nak, hogy nem része a döntési folyamatoknak. Ugyanakkor szerinte ez a partnerség soha nem fog elvezetni a valós tagságig.
Kiss Álmos Péter biztonságpolitikai szemszögből mutatta be az EU és Izrael kapcsolatait. Kiemelte, hogy a tudományos együttműködés kiterjed a hadiipari kutatásokra is, e téren rendkívül jelentős az együttműködés az egyes tagállamok és Izrael között. Ennek megfelelően virágzik a fegyver export és importt. De több tagállammal széleskörű a katonai együttműködés is. Példaként hozta fel Görögországot és Romániát. Izrael az előbbi országgal többek között a tengerészet fejlesztésében működik együtt, utóbbival pedig közös hadgyakorlatokat szerveztek szimulálva egy lehetséges iráni rajtaütést.(Kiss Álmos Péter előadása innen letölthető.)
Kiss Álmos Péter biztonságpolitikai szemszögből mutatta be az EU és Izrael kapcsolatait. Kiemelte, hogy a tudományos együttműködés kiterjed a hadiipari kutatásokra is, e téren rendkívül jelentős az együttműködés az egyes tagállamok és Izrael között. Ennek megfelelően virágzik a fegyver export és importt. De több tagállammal széleskörű a katonai együttműködés is. Példaként hozta fel Görögországot és Romániát. Izrael az előbbi országgal többek között a tengerészet fejlesztésében működik együtt, utóbbival pedig közös hadgyakorlatokat szerveztek szimulálva egy lehetséges iráni rajtaütést.(Kiss Álmos Péter előadása innen letölthető.)
A konferencia záró részében előadóink több megközelítésben vizsgálták a közös kulturális hagyományokat. Schöpflin György fideszes Európai Parlamenti képviselő jelezte, hogy Izrael megítélése az EP-n belül nem egységes. Míg a baloldali frakciók szerinte egyértelműen magukévá tették a palesztin narratívát, addig a kereszténydemokrata képviselők Izraelhez lojális politikát folytatnak. Ez a politikai különbség szerinte kulturális okokkal is magyarázható. Véleménye szerint az EU-val szomszédos muzulmán államok fejlődése meglehetősen felemás, amin a mostani forradalmi hullám sem változtat. Miközben Izrael demokratikus politikai berendezkedése közelebb áll a nyugati demokrácia felfogásához, ami Európa természetes szövetségesévé teszi. (A konferencián nyilatkozott Schöpflin György az ATV-nek. Az interjú itt megtekinthető.)
dr. Balázs Gábor, filozófiatörténész a cionista filozófia európai gyökereire hívta fel a figyelmet. Szerinte egyértelmű a rokonság az európai nemzetállami eszmék és a cionizmus között. Ami nem csoda, hiszen az első cionista gondolkodók egytől egyig Európában születtek és nőttek fel. Balázs Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a cionizmus kezdetben kifejezetten az európai szekuláris zsidóság körében volt népszerű politikai filozófia, amit a vallásos zsidók világias, kozmopolita behatásnak tekintettek és mint ilyet többnyire elutasítottak a XIX. században. A II. világháborút és az államalakítást követően viszont változott a helyzet – manapság épp a vallásos csoportokból kerülnek ki a legharciasabb cionisták. Vagyis mostanra judaizálódott egy alapvetően európai nacionalista politikai filozófia.
Mircea Cernov az izraeli kultúráról és annak európai gyökereiről beszélt. Előadásában kiemelte, hogy a zsidó kulturális élet már jóval Izrael állam megalakulása előtt elkezdődött. A diaszpórában és a Jisuvban, majd Izraelben keveredett a klasszikus európai kultúra, a szocialisztikus társadalomszemlélet és a vallási hagyományrendszer a keleti világgal. Ezek elegye alapozta meg a mai izraeli kultúrát, amely alkalmas volt arra, hogy befogadja a több mint 160 országból Izraelbe vándorló zsidóságot. Mircea szerint Izrael e tekintetben jó tapasztalatokkal szolgálhatna Európának a migránsok sikeres integrálásához.
dr. Balázs Gábor, filozófiatörténész a cionista filozófia európai gyökereire hívta fel a figyelmet. Szerinte egyértelmű a rokonság az európai nemzetállami eszmék és a cionizmus között. Ami nem csoda, hiszen az első cionista gondolkodók egytől egyig Európában születtek és nőttek fel. Balázs Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a cionizmus kezdetben kifejezetten az európai szekuláris zsidóság körében volt népszerű politikai filozófia, amit a vallásos zsidók világias, kozmopolita behatásnak tekintettek és mint ilyet többnyire elutasítottak a XIX. században. A II. világháborút és az államalakítást követően viszont változott a helyzet – manapság épp a vallásos csoportokból kerülnek ki a legharciasabb cionisták. Vagyis mostanra judaizálódott egy alapvetően európai nacionalista politikai filozófia.
Mircea Cernov az izraeli kultúráról és annak európai gyökereiről beszélt. Előadásában kiemelte, hogy a zsidó kulturális élet már jóval Izrael állam megalakulása előtt elkezdődött. A diaszpórában és a Jisuvban, majd Izraelben keveredett a klasszikus európai kultúra, a szocialisztikus társadalomszemlélet és a vallási hagyományrendszer a keleti világgal. Ezek elegye alapozta meg a mai izraeli kultúrát, amely alkalmas volt arra, hogy befogadja a több mint 160 országból Izraelbe vándorló zsidóságot. Mircea szerint Izrael e tekintetben jó tapasztalatokkal szolgálhatna Európának a migránsok sikeres integrálásához.
Egy újabb jól sikerült KIDMA konferenciát tudhatunk a hátunk mögött. Reményeink szerint a két tavaszi rendezvényünket ősszel újabbak követik. Azért, hogy ezek hasonlóan jól sikerüljenek számítunk a résztvevők visszajelzéseire, ötleteire, javaslataira is. E-mail címünk változatlan: [email protected]